A lánckötés a kötéstechnológia egyik fontos ága. Párhuzamos fonalakat használ, amelyeket a láncirány mentén a munkatűkbe táplálnak, hogy hurkokat képezzenek és szövetet hozzanak létre. Ellentétben a vetülékkötés vízszintes hurokképző módszerével, a lánckötés láncsugarat használ a fonalak betáplálására, hogy több fonal összehangolt működését érje el, és folytonos hosszanti hurokszerkezetet hozzon létre. Alapanyaga elsősorban poliészter, nejlon és egyéb vegyi szálak, természetes szálakkal is kombinálható. Az előállított szövet stabil szerkezetű, erős kilazulásgátló-és jó légáteresztő képességgel rendelkezik.
A lánckötési eljárás során a szövet hossziránya (láncirány) mentén párhuzamosan elhelyezett fonalakat használnak. A hurkolt gép nyolc lépésen keresztül vezeti a fonalat, beleértve a letekercselést, a kitömést és a zárást, hogy hurokszerkezetet hozzon létre. A hurkolási folyamat során minden fonal oldalirányban elmozdul a szomszédos lánchoz, hogy egy ferde hurokgerincot képezzen. Ez az összekapcsolódó szerkezet egyedülálló méretstabilitást ad a szövetnek.